Ezüst Gy. Zoltán
grafikusművész
Békéscsabán születtem 1963-ban. 1982-ben felvettek a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol
többek között Kocsis Imre, Raszler Károly, tanítványa voltam. 1987-ben három évre elnyertem a
Szőnyi István ösztöndíjat.1998 óta Szentendrén élek és alkotok. Tagja vagyok a Magyar
Alkotóművészek Országos Egyesületének és 1999 -től a Magyar Grafikus Művészek
Szövetségének. Valamint a Galéria 12 Egyesületnek ,és a szentendrei IKON csoportnak
A sokszorosító grafika területén az aquatintás rézkarc technikájával foglalkoztam főként ,de a képzőművészet
más irányai,és technikái is vonzzák érdeklődésemet. 1989-es mexikói és 2008-as, egy éves bécsi
tanulmányútjaim élményei ,grafikai sorozataimban jelennek meg. Az elmúlt pár évben készült festményeimen
tematikájukat tekintve ,-részben reagálok korunk digitális ,vizuális nyelvezetére, analitikus, módon pl:
formaredukcióval, részben érdekelnek a tér ezen belül is a fiktív terek és alakok viszonyai ,valamint a lehetséges
vizuális anomáliák,amik a kvantum elméletet érintik.
2 mexikói tanulmányutam volt nagy hatással következő korszakomra. Maya, Azték, szobrok és képek láttán
kezdtem el körülírni a formákat és ezáltal absztrahálni azokat és így saját motívumokká alakítani . Ezek a
motívumok térnek vissza a „csónakos„festményeimben. Amik egyúttal szakrális motívumok is számomra. Pár
éve azzal a gondolattal foglalkozom festményeimen,hogy mi van ha a valóság ami körülvesz minket,csak egy
mátrix,és nem feltétlen materiális valóság. Így létrejöhetnek szemlélődés során képi anomáliák , a valóságtól
eltérő vizuális képhibák, glitchek .
Munkáimat részben az analitikus elemző tevékenység jellemzi, ahogy a kubisták ,expresszionisták, analitikus
korszakát ,vagy a konstruktivisták szemléletét is. Ezeken az alapokon reagálok korunk jelenségeire, a
digitalizációra, képzelt vizuális anomáliáira, mint pl. a képhibák ,glicsek stb.
Digitális és fotografikai (például cianotípia) eljárásokkal is kísérletezem, melyek új irányokat nyitnak számomra.
Munkáimban gyakran a cianotípiát mint alap tekintem és akrillal, akvarellel festek rá.vagy épp egy már meglévő
munkát manipulálok tovább. Ezzel újabb gondolati síkra emelve azt.
Díjak:
1987-1990 Szőnyi István ösztöndíj
2000 NKA Alkotói támogatás
2006 Art- Export Rembrandt pályázat, grafikai díj
Zoltán G. Ezüst
graphic artist
Zoltán Ezüst was born in Békéscsaba in 1963.
He studied at the Academy of Fine Arts in Budapest, where he was a disciple of Károly Raszler and Imre Kocsis, among others.
In 1987¬ he won the István Szőnyi scholarship for a three-year period.
He currently lives in Szentendre.
Mr Ezüst is a member of the National Association of Hungarian Artists. He has been a member of the Association of Hungarian Graphic Artists since 1999, and is also a member of the Galéria 12 Association, the Békéstáj Art Society and the IKON Group of Szentendre.
His study trip experiences of his time in Mexico in 1989 and in Vienna in 2008 appear in his graphic art series.
His strength lies in copper engraving, but his ideas have drawn him to various other directions. Emotional impressions, among other things, motivate his work. In his works inspiration is often associated with surreal elements.
Ezüst insists on representational communication; in his copper engravings he often reaches back to the anatomical knowledge he enjoyed learning about during his studies.
Contrast is one of the fundamental features of his art.
He often avoids real space in his works. Instead, he rather edits and constructs a medium for his figures, or they just appear in some shadowlike space, creating a clash of that which exists and fiction.
His artistic imagination has been enriched by universal epochs of art history. Contrasts, spacial influences, drawn lines, textures and colours are important for him.
Constructive and organic and static and dynamic forms are all visible in his creations. He has been experimenting with digital and photographic processes (for example, cyanotype), which have led to new artistic directions for him.
Ezüst considers cyanotype as a base and paints it with acrylics or watercolours, or just manipulates an existing piece with the help of cyanotype, thus raising the work to another plane of thought.
His recent large acrylic canvases have been created in the spirit of surrealism and pop art.
Abstract from an analysis by Mária Egri, art historian
Prizes:
1987 – 1990 István Szőnyi Scholarship
2000 Creative Support, National Fine Arts Foundation
2006 Art-Export Rembrandt Competition, graphics prize